Hajónapló A hajónaplóban az általunk fontosnak tartott cikkekbõl, elemzésekbõl válogatunk. A GM termékek marketing környezetének politikai, jogi elemei magyarországon Bíró János, www.nk.com/hu, Részlet a tanulmányból 1. Bevezetés A növények mindig is az emberiség legfontosabb erõforrását képezték. Nemcsak az élelem és a takarmányok, hanem egy sor egyéb fontos anyag, úgymint az olajok, a növényi rostok, a belõlük származó energia, valamint a ház- és hajóépítésre használt faanyag is növényi eredetû. A növénytermesztés csaknem tízezer évvel ezelõtti kezdete a modern civilizáció születésével esik egybe. A növényekbõl képzõdött fosszilis ásványkincsek – kõolaj, földgáz és kõszén – felhasználása tette lehetõvé az ipari forradalmat a XIX. és a vegyipar létrejöttét a XX. században. Manapság az európai és globális szintû kihívások árnyékában újra nagy figyelmet kell fordítanunk a növényekre. A világ gyarapodó népességének élelemre van szüksége, és egyúttal a jó minõségû, biztonságos és elérhetõ áru élelmiszerek iránti egyre növekvõ igényt is ki kell elégíteni. A korlátozottan rendelkezésre álló fosszilis energiahordozókat, melyek az éghajlatunkat és egészségünket veszélyeztetõ üvegházhatást okozó gázok képzõdésének fõ forrásai, megújuló energiaforrásokkal kell majd kiváltani. A fõleg megújuló energiaforrásokon alapuló, fenntartható mezõgazdaságba való átmenet éppoly elkerülhetetlen, mint amilyen kívánatos. A tudományos és technikai haladásnak különösen a növényi biotechnológia révén szerepet kell játszania a fenti átmenet megvalósításában, olyan kényszerítõ körülmények mellett, mint a megmûvelhetõ területek korlátozott nagysága, a klímaváltozás, valamint az egyre változékonyabb idõjárás. Jelenleg a GM termékek forgalmazása törvényileg tiltott Magyarországon, ugyanakkor az igény a termékekre a termelõk részérõl nagy. Közös feladat elsõ lépésben az, hogy feltárjuk a magyar marketing környezetet annak érdekében, hogy a GM termékek és abból készült élelmiszerek piacra juttathatóságával megteremtõdjék a fogyasztók választási szabadsága. Emellett segítenünk kell mérlegelni egyfelõl a megalapozott környezet- és egészségvédelmi aggályokat, másfelõl az elfogadható kockázatot, a várható gazdasági elõnyöket, hogy az új technológiának a magyar polgárok boldogulásának és jólétének, a gazdaság és a környezet elõnyös helyzetének érdekében történõ felhasználása a lehetõ leghatékonyabb legyen. Elemzésemben a STEEP /társadalmi (social), technológiai (technological), gazdasági (economic), természeti (ecological), politikai és jogi (political)/ környezeti tényezõk közül részletességgel vizsgálom a politikai és jogi környezet elemeit annak megállapítására, hogy Magyarország jelenlegi, rövid távú gazdasági érdekeit hogyan válthatja fel egy differenciálatlan, a helyi jelenségeket figyelembe vevõ technológiai sokféleséget biztosító gazdaság, a koegzisztencia uniós elveit követve. 2. Politikai és jogi környezet elemei Minden vállalkozás, gazdálkodó szervezet számára lényeges az a politikai, illetve a tevékenységet szabályozó jogi környezet, amelyben mûködik. A politikai, jogi környezet nagyon erõsen áthatja a mezõgazdaságot. Rendkívül fontos, hogy feltérképezzük a transzgénikus fajták termesztésére és felhasználására korlátokat felállító politikai és jogi környezetet, hiszen a politikai elemek sorában jelenik meg egy politikai rendszer milyensége éppúgy, mint prioritásai, a politikai döntéshozatal, érdekérvényesítés formái. A marketing lehetõségeit az adott országban mûködõ piaci rendszer nagymértékben befolyásolja. A piaci rendszer viszont a hivatalban lévõ kormány irányultságától is függ. Néha az állam beavatkozik protekcionista módon a nemzeti ipar megerõsítésébe, versenyképességének megtartásába. 2.1 EU konform magyar szabályozási rendszerek Az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeként hazánk a közép-kelet európai országok közül elsõként alkotta meg a géntechnológia tevékenységrõl szóló törvényt (1998. évi XXVII. Törvény), amely a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára meghatározta a GMO-k, a géntechnológiával módosított szervezetek hivatalos elnevezését. A törvény s a végrehajtására kiadott rendeletek szabályozták a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok, zártrendszerû (tehát a környezettel nem érintkezõ) felhasználását, a GMO-k szabad környezetben való kibocsátását, valamint a GM termékek kereskedelmi forgalomba hozatalát, takarmány, élelmiszer vagy egyéb célra. Meghatározásra került az engedélyezés, az eljárás rendje, kijelölték az illetékes engedélyezõ és ellenõrzõ hatóságokat, a jelölési kötelezettséget. A géntörvény megalkotásával szükségessé vált a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményezõ Bizottság létrehozása is, amely a GM termékek engedélyezésére benyújtott kérelmeket véleményezi az engedélyezõ hatóságok (Fölmûvelõdési és Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium) részére. Javaslatot ad annak elfogadására vagy elutasítására. A bizottság tagjai között nemzetközileg is elismert kutatók, egyetemi tanárok, a környezet és egészségvédelmi, valamint fogyasztóvédelmi szervezetek képviselõi is helyet kaptak. A törvény 1999. évi hatályba lépése óta Magyarországon kizárólag kísérleti vagy kutatási célra kerültek engedélyezésre GM növényfajták, rendkívül szigorú biztonsági feltételekkel, helyenként néhány száz négyzetméteres területen. A tanulmány teljes szövege itt olvasható. Bíró János A GM Termékek marketing környezetének politikai, jogi elemei magyarországon, www.nk.com/hu